Volt egy kolléganőm, aki mindig szétszórt volt. Ő lakott a munkahelyünkhöz a legközelebb, de mégis ő volt az, aki minden nap késett 5-10 percet. Olyan táskával érkezett dolgozni minden reggel, mintha túlélő felszerelést hozott volna magával. Én egy hétvégére anyukámhoz nem viszek magammal annyi cuccot, amennyit ő naponta cipelt magával. A munkájára nem láttam rá teljesen, mert más volt a munkakörünk, csak mások elmondásából tudom, hogy ott sem tudott 100 %-ot teljesíteni. Mindig egyszerre több dolog járt a fejében, soha nem tudott csak egy valamire figyelni.

Próbáltam elképzelni, milyen lehet a lakása.

Saját magamról tudom, hogy egy-egy nagytakarítás és selejtezés után mennyire összeszedett és nyugodt vagyok. Ha pedig annyit dolgozok, hogy napokig nincs időm pakolni, rendet tenni a lakásomban, akkor meg rá sem ismerek magamra, annyira feledékeny vagyok. Olyankor nem találok semmit, ideges és szétszórt vagyok.

Aztán egyszer, már nem emlékszem milyen alkalomból, lehetőségem volt felmenni a lakására. Hát, a sejtésem, hogy a lelkiállapota azt mutatja, hogy zűrzavar és rendetlenség van a lakásában, beigazolódott. Sőt, még azon is túlmutatott. A lakásban kosz nem volt, azt ki kell jelentenem, de olyan érzésem volt, mintha két lakás bútorait és felszerelését zsúfolták volna össze egyben. A függöny behúzva, a félhomályban tárgyak tömkelege mindenhol, a konyhaszekrényen annyi hely nem volt, hogy egy poharat letegyek. Amikor kérdeztem, hogy talál meg ilyen káoszban bármit is, azt válaszolta, hogy nehezen. Fél órákat keres mindent, és van, hogy úgy sem találja meg.

Javasoltam neki néhány dolgot, min változtasson, mit hova tegyen, hogyan számolja fel a káoszt a lakásban. Egyszerre csak egy szekrényt pakoljon át. Ami rossz vagy törött, dobja ki, és apránként de fokozatosan haladjon, minden nap egy csak egy kicsit. A tortát is falatonként esszük meg, egy lakást sem lehet egyszerre kitakarítani, mert csak nagyobb káosz lesz. Egy nap egy szekrény, holnap a másik, és mire vége a hétnek, átpakolta és rendszerezte az egész szekrénysort. Mire idáig eljutott, már kedvet kapott a fürdőszobához is. Ahogy számolt fel a káoszt a lakásában, tett rendet fokozatosan napról napra, úgy változott ő is. Az az ember, aki eddig fáradtan, nyűgösen és kialvatlanul, morcosan és munkaidő kezdete után tíz perccel zuhant be az iroda ajtaján, időben érkezett, kipihenten és mosolyogva. Összeszedettebb és nyugodtabb, jobb kedvű lett.

Igen, tanultam a feng shuiban, hogy a lakás tükrözi a lelkiállapotunkat, de hogy ennyire világosan és nyilvánvalóan látszik, azt csak ekkor értettem meg. Tehát, ha fáradt, feledékeny és kedvetlen vagy, akkor eljött az ideje egy nagytakarításnak és lomtalanításnak. Utána azt fogod érezni, hogy kicseréltek, de legalábbis jobban fogod érezni magad. Sőt, egy alapos nagytakarítás és lomtalanítás fogyókúrának is jó.